Az inzulint akár „a kalóriadús táplálkozás hormonjának” is tekinthetjük. Egy kiadós étkezés után a szervezetünket elárasztják a kalóriák. Az elfogyasztott keményítő egyszerű cukrokká bomlik, a fehérje aminosavakká, a zsír pedig zsírsavakká, s e vegyületek mind bekerülnek a vérkeringésünkbe. Ekkor lát munkához az inzulin, hogy szétossza, illetve elraktározza e bőséget. Eljuttatja a vércukrot az izmainkba, hogy üzemanyagként szolgáljon a mozgáshoz, segít a sejtjeinknek felvenni a zsírsavakat, hogy új fehérjéket állítsanak elő belőlük, a vérünkben keringő zsírsavakat pedig felhalmozza a zsírraktárainkban. Az inzulin kétféleképpen is vezérli e folyamatot: egyrészt konkrétan a zsírsejtekhez irányítja a vérzsírt, másfelől utasítja e sejteket, hogy hagyjanak fel a kalóriák égetésével. Elvégre az inzulin a bőség hírhozója. Ha elhízunk, a zsír visszaszivároghat túltelített zsírsejtjeinkből a vérkeringésbe, hogy az izmainkban raktározódjon el. Ez megzavarhatja az inzulin jeltovábbító tevé