Egészséges élet

  Az elmúlt évtizedek során étrendünk egyik legdrámaibb változása sóbevitelünk ugrásszerű növekedése volt. Fajunk történelmének túlnyomó részében csupán ahhoz a napi egycsipetnyi sóhoz jutott hozzá, ami természetes módon megtalálható a teljes értékű táplálékokban. Manapság azonban - elsősorban a feldolgozott élelmiszereknek köszönhetően - tízszer akkora mennyiséget veszünk fel ételeink legfőbb ízesítőjéből, mint amekkorát a testünk az évezredek során képessé vált kezelni. Vajon milyen szerepet játszhat a mértéktelen sófogyasztás az elhízás járványában? A táplálkozástani szakcikkek 40 esztendeje hozzák következetesen összefüggésbe a  sóbevitelt  a súlyfelesleggel. 2017-ben a kutatók több mint egytucatnyi témába vágó tanulmány metaanalízisét elkészítve arra a megállapításra jutottak, hogy a fokozott nátriumfogyasztás közel 5 centivel növelheti a derékbőséget. A túlzottan sós étrenden tartott gyerekeknél több mint kétszeres a valószínűsége a hasi elhízásnak - de honnan tudha...

  Ha egy peterakás előtt álló tücsköt megtámad egy ragadozó farkaspók, utódai már kikelésükkor fokozottan ragadozókerülő viselkedést mutatnak, és ekként nagyobb eséllyel élik túl az eljövendő póktámadásokat. Úgy tűnik, a nőstény tücsök képes valamiféle figyelmeztető jelzést továbbítani ivadékainak a fenyegető veszedelemről, úgyhogy azok a külső környezethez előre alkalmazkodva bújnak elő a petékből. Hogyan lehetséges ez? A DNS-ük talán nincs eleve „kőbe vésve”? Ugyanez a jelenség megfigyelhető a növényeknél is. Ha veszünk két genetikailag azonos növényt, s az egyiket a napfényben, a másikat az árnyékban neveljük, a napon tartott növény magvaiból olyan sarjak kelnek ki, melyek jobban fejlődnek a napon, míg az árnyékban tartott növény olyan magokat produkál, amelyek hamarabb szárba szökkennek rosszabb fényviszonyok között - noha a két növény genetikailag teljesen azonos. Ugyanaz a DNS, eltérő tulajdonságok. Újfent Az okok című fejezetben már említett epigenetika jelenségébe botlottun...

  Az Egyesült Államok adófizetőinek dollárjaiból az állam zömmel nem a növénytermesztőknek, hanem a hús-, tej-, olaj- és cukoripari cégeknek juttat támogatást. Tehát bár felvillanyozva konstatáltam, hogy létezik a Görögdinnyetermelők Nemzeti Szövetsége (National Watermelon Promotion Board), ennek költségvetése bizony eltörpül a szövetségi kormány égisze alatt működő amerikai tojástermelők, marhatartók, tejtermelők és sertéstenyésztők országos szövetségeinek összesített negyedmilliárd dolláros büdzséje mellett. Egyszóval egyhamar ne számíts rá, hogy a görögdinnye bekerül az egydolláros menübe! Tehát milyen szerepet is játszhat az olcsó hús az elhízás járványában? A növényi alapú étrendet követők eddigi legszélesebb körű felmérése szerint az amerikai vegetáriánusok átlagosan 11,5 kilóval nyomnak  kevesebbet, mint ragadozó társaik. De még a mérsékelt húskedvelők is kevesebb kilót szednek magukra, ahogy öregszenek, mint a fanatikus húsimádók. Azok a gyerekek és tizenévesek, akik...

  Ha a zöldségek azért olyan kalóriaszegények, mert magas a víztartalmuk, akkor  talán érdemes lenne a logikus végkövetkeztetésig vinni ezt a gondolatmenetet, és folyadékkal, például levesekkel etetni az embereket, nem igaz? A leveskedvelők rendszerint karcsúbbak és könnyebbek, valószínűleg annak következtében, hogy étrendjüknek kisebb az átlagos kalóriasűrűsége, ám az étkezési szokásaik általában is egészségesebbek -  például több hüvelyest és zöldfélét  fogyasztanak. Az ember nem lehet biztos benne, hogy a levesevés önmagában véve gyakorolja-e  a kedvező hatást, míg ki nem próbálja. A Campbell leveskonzervgyártó cég - ki más? - finanszírozta a vizsgálatot, melynek során a fogyókúrás étrendet követő alanyoknak vagy napi két tányér levest rendeltek, vagy két adag száraz rágcsálnivalót, kekszet vagy perecet, melyek kalóriaértéke megegyezett a levesével. Egy év alatt a levesező csoport tagjai 50 százalékkal többet veszítettek a súlyukból - vagyis mintegy 7,5 kilót...

  Elszomorító, hogy a módszer, mellyel hajdan az alultáplált gyermekeknél igyekeztek gyors súlygyarapodást elérni - vagyis a gyakori táplálás magas kalóriatartalmú ételekkel -, mára számos gyerek (és felnőtt) tényleges étrendi normájává vált. A gyorséttermi kísérlet alkalmával, melyet A függőséget okozó élelmiszerek kerülése című fejezetben mutattam be, a korlátlan fogyasztásra megvendégelt tinik átlagosan 1652 kalóriát faltak fel egyetlen  étkezés folyamán. A túltáplálkozási hajlam persze korántsem korlátozódik a gyorskajákra, ám hiába esszük torkig magunkat alacsony kalóriasűrűségű eledelekkel - gyümölcsökkel, zöldségekkel, teljes magvakkal és hüvelyesekkel -, a közelébe sem kerülünk a hamburger és sült krumpli kalóriaterhelésének. A gyorsételek fél kilónként átlagosan bő 1200 kalóriát tartalmaznak, míg a hagyományos afrikai étrendekben, amelyek a leginkább hasonlatosak egykori őseink vélelmezhető diétájához, fél kilónként nem egészen 500 kalória található. Testünk súlyszabá...

  Az egyik kulcsfontosságú kérdés, melyet régóta próbálunk megválaszolni, így hangzik: Mi állhat ama robbanásszerű növekedés hátterében, melyet az elmúlt néhány évtized folyamán tapasztalunk az elhízottak arányszámában az Egyesült Államokban? Nos, jól tudjuk, az élelmiszeripar képviselői régóta hajtogatják, hogy a mozgásszegény életmód a felelős nemzetünk elhájasodásáért. Emlékszel a kiszivárgott céges e-mailekre, melyekből minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, a Coca-Cola több mint egymillió dollárt költött arra, hogy titokban létrehozza a Globális Energia-egyensúly Hálózatot (Global Energy Balance NetWork), a testedzés fontosságát kihangsúlyozva háttérbe szorítsa a szénsavas üdítők egészségkárosító hatásának kérdését, s a szervezetet „fegyverként” használja az elhízásról folyó „párbeszéd megváltoztatására” ama„háborúban”, amelyet a cég a közegészségügyi szakma ellen vív. Csakhogy amint a 21. oldalon kifejtettem, a lakosság fizikai aktivitása az 1980-as évek óta alkalmasint in...